Ezt olvasta már?


Az ingatlanfejlesztők átmeneti intézkedéseket, új áfa- és illetékrendszert javasolnak

Átmeneti intézkedéseket, 2020-tól pedig új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozást javasol a lakásépítésekre a legnagyobb ágazati szereplőket tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a javaslatcsomagot a szervezet eljuttatta a kormánynak is.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez – az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa. Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával. Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%, Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret. A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

hírek innen, onnan

Nem tágít a párás, ködös idő – reggel még ónos szitálás is előfordulhat

Továbbra is marad a borús idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 6 fok között alakul, de a szakadozott felhőzet mellett...

Drón vette célba Moszkvát, erős biztonsági garanciákat kaphat Ukrajna – Háborús híreink kedden

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester közlése szerint kedd hajnalban az orosz légvédelem lelőtt egy a főváros felé tartó drónt. Az...

Keretmegállapodást kötött a kormány és a HUN-REN

Keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést írt alá hétfőn Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős...

Van egy ország, ahol még mindig kapni benzines Jaguarokat, ráadásul féláron

Pedig nálunk már mindet kivezették és a márka jövőjét egy hamarosan érkező elektromos autóra tették fel.

Rengetegen várták ezt a hírt: megszületett a gyönyörű színésznő kislánya

A Disney-sztár és a Twenty One Pilots dobosa boldogan ünneplik kislányuk érkezését, aki különleges körülmények között jött világra.

Súlyos légikatasztrófa történt, rengeteg a halott

A tragédiában legalább hét ember vesztette életét, és több mint 130 embert evakuáltak a környékről.

A rost nem csak fogyaszt: így védi egyik legfontosabb szervedet is

A rostok biológiai hatása messze túlmutat azon, hogy támogatja az emésztésünket – több szervünk működését is pozitívan befolyásolja.

Pattanásig feszült a helyzet – akár Európába is menekülhet Venezuela elnöke az USA hadserege elől

Az Egyesült Államok és Venezuela között ismét fokozódik a feszültség.

A jövő most kezdődik: így válhatunk ellenállóvá a bizonytalanság korában

Frederick G. Pferdt, a Google volt innovációs evangélistája könyvében arra tanít meg, hogyan formálhatjuk tudatosan a jövőt a jelen...

Emiatt kellett törölni egy államtitkáros bejegyzést – Veszélyes pálya lehet a közösségi média egy politikusnak

Egyetlen rosszul megválasztott közösségimédia-pillanat is elég ahhoz, hogy egy politikus komoly hitelességi válságba sodródjon: a TikTok...

3 egyszerű szabály, amivel tényleg könnyebben fogysz – edzőterem és kalóriaszámolás nélkül

Sokaknak már az első nap elmegy a kedvük a fogyástól: ellentmondó diéták, trükkös kalkulátorok, „tilos” és „muszáj” listák...

0

Sport

Sós Csaba megtörte a csendet Milák Kristófról, és nem használt kis szavakat

Az úszók szövetségi kapitánya hosszú idő először nyilvánult meg az állítólag ultimátumot kapó bajnokról.

A lehető legrosszabb hír érkezett Liverpoolból Szoboszlai Dominikról

Most kezdhetnek csak igazán izgulni a drukkerek.

Újra Győr? Elképesztő hír kapott szárnyra a női kézilabda-vb-t lezáró partin

A vb-döntő legjobb játékosának a 45 éves Katrine Lundét választották.

Sérülés vagy eltiltás? Szoboszlai Dominik miatt kitört a pánik Liverpoolban

Az angol sztárcsapat legfontosabb játékosát a Brighton elleni meccs hajrájában lecserélte Arne Slot.

Botrány a vb-n: a favorit elszúrta a meccsét, aztán mérgében szétverte az asztalt – videó.

A 26. kiemelt Cameron Menzies majdnem a közönség közé dobott egy palackot is.

Schmidt Ádám: Hatalmas sportdiplomáciai siker a 2027-es magyarországi vb-rendezés

A 2028-as Los Angeles-i olimpia szempontjából kulcsfontosságú esemény következik.

Szörnyű balesetben halt meg a magyar focista

A 21 éves játékos az őszi utolsó bajnoki mérkőzésén még gólt szerzett.

Izomszakadás miatt kidőlt a Bayern München világklasszisa

A hétvégi bajnokin szenvedett sérülést.

Légiósok: "Mit tettél, Sallai?" - a megkerülhetetlen magyarról írnak Törökországban

A gólt is szerző Sallai Roland főszerepet vállalt a Galatasaray 4-1-es antalyai győzelmében. A mérkőzés egyik legjobbjaként teljesítő magyar válogatott játékos statisztikái miatt is komoly elismerést kapott - muta

Ennél meglepőbb döntést aligha hozhatott volna magyar válogatott kézilabdázónő

Győri-Lukács Viktória új csapatot talált magának – nem is akárhol.

Milák Kristóf megígérte, elindul a 2028-as Los Angeles-i olimpián

Nemet mondott a nyíregyházi búcsúversenyre, méltóképpen zárná le a karrierjét.

0
0

Bulvár

Elérte a bosszú Ruszin-Szendit, nem katona többé, de járadékát még nem tudták elvenni

Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter jelentett be korábban szankciós intézkedést a közben a Tisza Párt képviselőjelöltjévé vált volt vezérkari főnökkel szemben.

„Segítünk kifizetni” – Orbán legérzékenyebb pontjára tapintott az észt elnök

Észország államfője kitalált valamit, ami elől nehéz lesz kitáncolni.

Megfegyelmezte Gáspár Evelint a magyar milliárdos

Felföldi József Facebook-bejegyzésben ment neki Gáspár Evelinnek az Oroszországban készült, nagy visszhangot kiváltó videói és posztjai miatt – vette észre a Debreceni Nap. A debreceni nagyvállalkozó hangsúlyozta

Káosz a Fideszben

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az elmúlt négy év a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve beruházási szempontból, míg Varga Mihály jegybankelnök szerint a magyar gazdaságot k

Váratlan fordulat a bankszámláknál, minden lakossági ügyfelet érint

Ugyan az év első hónapjai rendszerint a díjemelésekről szólnak a lakossági bankszámláknál, a jövő év elején elmarad a szokásos, az előző évi inflációt követő díjemelési hullám a bankok által vállalt ön

Azonnali és soron kívüli bejelentést tett reggel a magyar kormány

Magyarország kormánya rendkívül határozott módon foglalt állást az egyik legfontosabb kérdésben.

blogmorzsák

Nagy karamellás szaloncukor teszt

Ezúttal a karamellás szaloncukrokat vakteszteltük. Íme az eredmény!

Az álmatlanság rejtett ára

Miért romlott el az alvásunk?

0